Munkavédelmi és tűzvédelmi felülvizsgálat és jegyzőkönyv, valamint egyéb szakhatósági dokumentációk készítése

Villamos biztonságtechnikai mérések üzembe helyezés előtti „Első Felülvizsgálat” vagy „0- ás vizsgálat” melyet az MSZ EN 60364 / MSZ 2364-610 lapja szerint vizsgálunk a 9/2008 II.22. ÖTM rendelet alapján.
​

3 évente kötelező az Időszakos Érintésvédelem Felülvizsgálat (ÉVF) melyet az MSZ EN 60364 (MSZ 2364) vonatkozó lapja szerint vizsgálunk.

Elkészítéséhez szükséges végzettség: szakirányú végezetséggel rendelkező villanyszerelő technikus

Áraink:

-          Érintésvédelmi jegyzőkönyv készítése 25. 000 Ft -tól

 

Minimális büntetési mulasztás esetén: 100.000,- Ft

Ellenőrzi: Munkavédelmi Főfelügyelőség





Érintésvédelem

​

Az érintésvédelem üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő vezető részek érintéséből származó balesetek elkerülésére szolgáló műszaki intézkedések összessége.

Vonatkozó szabványok

- MSZ 172: ez a szabvány az érintésvédelmi szabályzat, amely 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű, erősáramú berendezésekre vonatkozik (Az IEC 364, illetve 60634 tartalmával egyezően[3]).
- MSZ 1600: ez a szabvány a létesítési biztonság szabályzat, amely 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű, erősáramú berendezésekre vonatkozik. Tartalmazza a létesítésnek a módját, lehetőségeit, stb. Villamos berendezés biztonságtechnikai követelményei: az MSZ 1600-as szabvány a villamos berendezések létesítési módját a helyiség jellege határozza meg:
- száraz helyiség: a páratartalom nem haladja meg a 75%-ot. Ilyen helyiség lehet az iroda, oktatótermek, stb.
- poros helyiség: a porszennyeződés a berendezés állagot ronthatja. Ilyen helyiségek lehetnek a cementgyár, homokfúvó, stb.
- nedves helyiség: a páratartalom meghaladja a 75%-ot, páralecsapódási veszély áll fenn. Ilyen helyiség lehet: rossz szellőzésű pince, szauna, stb.
- maró párás helyiség: a levegő összetételében veszélyes anyagok vannak. Ilyen helyiségek lehetnek az akkumulátortöltő, kémiai labor, stb.
- meleg helyiség: az átlaghőmérséklet 35 °C fölött van. Ilyen helyiség lehet: pékség, kohászat, stb.
- szabadtér: szélsőséges helyzetek, lehet száraz, poros, nedves, maró párás és meleg.
Érintésvédelmi osztályok: ezeket megkülönböztethetjük egymástól száraz, poros, nedves, maró párás, meleg és szabadtérire.
Por és víz behatolása elleni védelem [szerkesztés]
A berendezéseket védettségi fokokkal (IP) sorolják be[4]. Az IP után két szám helyezkedik el, az első a mechanikai védettséget (0-tól 6-ig), míg a második szám a víz elleni védettséget (0-tól 8-ig) határozza meg.
A mechanikai védettségnél a 0 jelölésű gépek mechanikailag egyáltalán nincsenek védve (akár kézzel is hozzá lehet érni a géphez), míg a 6-os jelölésűek teljesen szigeteltek (a por sem hatolhat be). A víz elleni védettségnél a 0 jelölésű gépek egyáltalán nincsenek víz ellen szigetelve (fröcskölés is érheti a gépet), míg a 8-as jelölésűek teljesen szigeteltek (víz nem hatolhat be, pl.: búvárszivattyú).
A berendezés-védelmi osztályok fokozatai [szerkesztés]

0. érintésvédelmi osztály: üzemi szigetelésen kívül másmilyen érintésvédelem nincs.
I. érintésvédelmi osztály: az üzemi szigetelésen kívül járulékos védelem is van, védővezetékkel van megoldva, ez a nullázás, vagy védőföldelés (nullavezető, vagy földelő vezeték).
Változatok:
– TN-c (T-föld-terra, N-nulla) rendszer, esetben az üzemi nullavezető közös a védővezetővel
– TN-s rendszer, üzemi nullavezető a hálózat teljes hosszában szétválasztják a védővezetőtől
– TN-c-s: TN-c és TN-s közösen[5][6][7]
Védő földelő, közvetlenül földelt a rendszer
Védőföldelő, közvetve földelt a rendszer
II. érintésvédelmi osztály: kétszeres, vagy megrősített szigetelésű. Tilos földelni. Jelölhető két egymásban lévő négyzettel.
III. érintésvédelmi osztály: csak és kizárólag törpefeszültség van benne (általában 24 V fázisfeszültség és 42 V vonali feszültség). Egyfázisú rendszerben a feszültség effektív értéke maximum 50 V lehet. Egyenfeszültség esetén, ha hullámossága nem haladja meg a 10 %-ot, legfeljebb 120 V lehet.[8]

Érintésvédelmi módok

Érintésvédelmet védő vezetékkel, vagy anélkül lehet megvalósítani:
Védővezetés: olyan érintésvédelmi mód, melynek működéséhez a villamos vezető szerkezet testét összekötjük a hálózat érintésvédelmével, ilyen a nullázás, vagy a védőföldelés.
Védővezeték nélküli érintésvédelmi módok:
– elkerítés: az elkerítés a távolságot biztosítja a munkagéptől. Ez esetben a gép önműködő.
– burkolás: a gépet leszigeteljük. Ez esetben a munkagép nem önműködő.
– kettős szigetelés.
– védő elválasztás: vagy a gép, vagy a kezelője teljesen szigetelt.
– törpe feszültség: váltakozó áram esetén 0-tól 50 V-ig, egyenáram esetén 0-tól 120 V-ig.